Close

New articles

Hosszú COVID szindróma: fontos tudnivalók

Egyes esetekben az érintettek azt követően is hosszasan fennálló panaszokkal küzdenek, miután lezajlott az akut koronavírus-fertőzés. Bár a hosszú COVID több szempontból rejtélyes szindróma, mára a témában folyó kutatások feltártak néhány lehetséges rizikófaktort a kialakulása szempontjából.

Az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta COVID-19 jellemzően néhány nap vagy egy-két hét alatt lezajlik, a betegek többsége pedig legfeljebb három hónapon belül teljesen felépül a fertőzésből. Előfordulhat azonban, hogy a betegséghez köthető egyes tünetek ennél hosszabb időn keresztül fennállnak, illetve az akut megbetegedés lecsengését követően új tünetek alakulhatnak ki. Összefoglalóan minden olyan panaszt, amelyet a fertőzöttek

COVID-19-megbetegedésüket követően tapasztalnak, és amelyeket egyéb diagnózis nem magyaráz, hosszú COVID szindrómának nevezünk. Ez számos különféle egészségügyi problémát magában foglalhat, amelyek hetekig, hónapokig, de akár még tovább is ronthatják az érintettek életminőségét, gátolhatják őket mindennapi tevékenységeikben.1

Egyelőre nem tisztázott, hogy a tünetegyüttes pontosan milyen folyamatok eredményeként alakulhat ki. Lehetséges, hogy a fertőzés egyes szervekre, szervrendszerekre kifejtett károsító hatása nyomán jelentkeznek később panaszok, de léteznek olyan tudományos feltételezések is, amelyek gyulladásos folyamatokkal, immunológiai zavarokkal magyarázzák a jelenséget. Rendkívül változó az is, hogy az érintettek pontosan milyen tüneteket tapasztalnak a COVID-19 lezajlása utáni időszakban, és hogy ezek mennyire bizonyulnak tartósnak.

Legtöbbször enyhülő tendenciát mutatnak a tünetek, azonban vannak olyan betegek, akik állapota csak lassan javul és esetenként vissza-visszatérő problémákról számolnak be.1

A hosszú COVID szindróma lehetséges tünetei

Generalizált tünetek:

fáradtság, gyengeség

fizikai vagy mentális megterhelésre súlyosbodó panaszok

láz

Légzőszervi és szív-érrendszeri tünetek:

nehézlégzés, légszomj

köhögés

mellkasi fájdalom

szapora pulzus, szívdobogás

Neurológiai tünetek:

gondolkodási és koncentrációs zavarok

fejfájás

alvászavarok

szédülés hirtelen felálláskor (ortosztatikus hipotónia)

bizsergés, bőrérzékelési zavarok

a szaglás és ízérzékelés megváltozása

depresszió, szorongás

Emésztőszervi tünetek:

hányás

hasi fájdalom

Egyéb tünetek:

Találjon orvost vagy magánrendelőt! »

ízületi és izomfájdalmak

bőrkiütések

menstruációs zavarok

Kiket veszélyeztethet a hosszú COVID szindróma?

Jelenleg nem ismertek azok a kockázati tényezők, amelyek közrejátszanak abban, hogy pontosan mely betegeknél alakulhat ki hosszú COVID szindróma. Több olyan tanulmány is megjelent azonban a témában, amely fontos információkkal szolgál a kérdésben. Olasz kutatók idén júliusban az Amerikai Orvosi Szövetség tudományos folyóiratában (JAMA) közzétett tanulmánya szerint például a COVID-19 elleni védőoltás a hosszú COVID szindróma veszélyét is csökkentheti.

A kutatók 2020 márciusa és 2022 márciusa között kilenc olaszországi kórház összesen 2560 egészségügyi dolgozója körében végeztek adatgyűjtést. Az alanyok 29 százaléka esett át ebben az időszakban igazoltan koronavírus-fertőzésen, akik harmadánál aztán hosszú COVID szindróma tünetei is jelentkeztek. Az oltottsági adatokból az is kiderült, hogy az oltatlan fertőzöttek körében magasabb volt a hosszú COVID szindróma előfordulási aránya, mint azoknál, akik már felvettek két vagy három oltást a fertőzést megelőzően. A tanulmány szerzői elismerik, hogy kutatásuknak voltak korlátai. A résztvevők ugyanis önbevallásos alapon számoltak be tüneteikről, továbbá az adatokból tényleges ok-okozati összefüggést sem lehetett meghatározni.2

További megfigyelések szerint gyakrabban alakulhat ki hosszú COVID szindróma azoknál a betegeknél, akik súlyos megbetegedéssel küzdöttek a koronavírus-fertőzés nyomán, illetve akár intenzív osztályos ellátásra is szorultak. Szintén rizikófaktor lehet néhány olyan krónikus betegség egyidejű fennállása a COVID-19-el, mint az elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás és egyéb szív-érrendszeri kórképek, a krónikus vesebetegség, valamint rosszindulatú daganatos megbetegedések. Mindezek mellett összefüggésbe hozható a hosszú COVID szindróma emelkedett kockázata a koronavírus okozta sokszervi gyulladással (multiszisztémás gyulladásos szindróma) is.1

Mit tehetünk a hosszú COVID szindróma megelőzése érdekében?

Ami a prevenciós lehetőségeket illeti, elsősorban magát a koronavírus-fertőzés kockázatát érdemes mérsékelnünk néhány alapvető óvintézkedéssel. Ebben a szociális távolságtartás, a gyakori kézfertőtlenítés, valamint zárt térben a rendszeres szellőztetés nyújthat segítséget. Rendkívül fontos továbbá, hogy egyeztessünk háziorvosunkkal arról, mely alap és emlékeztető védőoltások felvétele lehet javasolt számunkra a koronavírus-fertőzés lehetséges megelőzése érdekében.

Hosszú COVID szindróma: fontos tudnivalók

Egyes esetekben az érintettek azt követően is hosszasan fennálló panaszokkal küzdenek, miután lezajlott az akut koronavírus-fertőzés. Bár a hosszú COVID több szempontból rejtélyes szindróma, mára a témában folyó kutatások feltártak néhány lehetséges rizikófaktort a kialakulása szempontjából.

Az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta COVID-19 jellemzően néhány nap vagy egy-két hét alatt lezajlik, a betegek többsége pedig legfeljebb három hónapon belül teljesen felépül a fertőzésből. Előfordulhat azonban, hogy a betegséghez köthető egyes tünetek ennél hosszabb időn keresztül fennállnak, illetve az akut megbetegedés lecsengését követően új tünetek alakulhatnak ki. Összefoglalóan minden olyan panaszt, amelyet a fertőzöttek

COVID-19-megbetegedésüket követően tapasztalnak, és amelyeket egyéb diagnózis nem magyaráz, hosszú COVID szindrómának nevezünk. Ez számos különféle egészségügyi problémát magában foglalhat, amelyek hetekig, hónapokig, de akár még tovább is ronthatják az érintettek életminőségét, gátolhatják őket mindennapi tevékenységeikben.1

Egyelőre nem tisztázott, hogy a tünetegyüttes pontosan milyen folyamatok eredményeként alakulhat ki. Lehetséges, hogy a fertőzés egyes szervekre, szervrendszerekre kifejtett károsító hatása nyomán jelentkeznek később panaszok, de léteznek olyan tudományos feltételezések is, amelyek gyulladásos folyamatokkal, immunológiai zavarokkal magyarázzák a jelenséget. Rendkívül változó az is, hogy az érintettek pontosan milyen tüneteket tapasztalnak a COVID-19 lezajlása utáni időszakban, és hogy ezek mennyire bizonyulnak tartósnak.

Legtöbbször enyhülő tendenciát mutatnak a tünetek, azonban vannak olyan betegek, akik állapota csak lassan javul és esetenként vissza-visszatérő problémákról számolnak be.1

A hosszú COVID szindróma lehetséges tünetei

Generalizált tünetek:

fáradtság, gyengeség

fizikai vagy mentális megterhelésre súlyosbodó panaszok

láz

Légzőszervi és szív-érrendszeri tünetek:

nehézlégzés, légszomj

köhögés

mellkasi fájdalom

szapora pulzus, szívdobogás

Neurológiai tünetek:

gondolkodási és koncentrációs zavarok

fejfájás

alvászavarok

szédülés hirtelen felálláskor (ortosztatikus hipotónia)

bizsergés, bőrérzékelési zavarok

a szaglás és ízérzékelés megváltozása

depresszió, szorongás

Emésztőszervi tünetek:

hányás

hasi fájdalom

Egyéb tünetek:

Találjon orvost vagy magánrendelőt! »

ízületi és izomfájdalmak

bőrkiütések

menstruációs zavarok

Kiket veszélyeztethet a hosszú COVID szindróma?

Jelenleg nem ismertek azok a kockázati tényezők, amelyek közrejátszanak abban, hogy pontosan mely betegeknél alakulhat ki hosszú COVID szindróma. Több olyan tanulmány is megjelent azonban a témában, amely fontos információkkal szolgál a kérdésben. Olasz kutatók idén júliusban az Amerikai Orvosi Szövetség tudományos folyóiratában (JAMA) közzétett tanulmánya szerint például a COVID-19 elleni védőoltás a hosszú COVID szindróma veszélyét is csökkentheti.

A kutatók 2020 márciusa és 2022 márciusa között kilenc olaszországi kórház összesen 2560 egészségügyi dolgozója körében végeztek adatgyűjtést. Az alanyok 29 százaléka esett át ebben az időszakban igazoltan koronavírus-fertőzésen, akik harmadánál aztán hosszú COVID szindróma tünetei is jelentkeztek. Az oltottsági adatokból az is kiderült, hogy az oltatlan fertőzöttek körében magasabb volt a hosszú COVID szindróma előfordulási aránya, mint azoknál, akik már felvettek két vagy három oltást a fertőzést megelőzően. A tanulmány szerzői elismerik, hogy kutatásuknak voltak korlátai. A résztvevők ugyanis önbevallásos alapon számoltak be tüneteikről, továbbá az adatokból tényleges ok-okozati összefüggést sem lehetett meghatározni.2

További megfigyelések szerint gyakrabban alakulhat ki hosszú COVID szindróma azoknál a betegeknél, akik súlyos megbetegedéssel küzdöttek a koronavírus-fertőzés nyomán, illetve akár intenzív osztályos ellátásra is szorultak. Szintén rizikófaktor lehet néhány olyan krónikus betegség egyidejű fennállása a COVID-19-el, mint az elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás és egyéb szív-érrendszeri kórképek, a krónikus vesebetegség, valamint rosszindulatú daganatos megbetegedések. Mindezek mellett összefüggésbe hozható a hosszú COVID szindróma emelkedett kockázata a koronavírus okozta sokszervi gyulladással (multiszisztémás gyulladásos szindróma) is.1

Mit tehetünk a hosszú COVID szindróma megelőzése érdekében?

Ami a prevenciós lehetőségeket illeti, elsősorban magát a koronavírus-fertőzés kockázatát érdemes mérsékelnünk néhány alapvető óvintézkedéssel. Ebben a szociális távolságtartás, a gyakori kézfertőtlenítés, valamint zárt térben a rendszeres szellőztetés nyújthat segítséget. Rendkívül fontos továbbá, hogy egyeztessünk háziorvosunkkal arról, mely alap és emlékeztető védőoltások felvétele lehet javasolt számunkra a koronavírus-fertőzés lehetséges megelőzése érdekében.