Close

New articles

Nem jön ki a klímaváltozási matek a katasztrófa elkerüléséhez

Sajátos ellentmondása volt a COP27 klímavédelmi konferenciájának: tekinthetünk rá úgy is, hogy sikerült egy lépést előre lépni hírhedt elődjéhez, a 2015-ös párizsi megállapodáshoz képest, és úgy úgy is, hogy az egymást követő konferenciák valójában helyben topogtak az elmúlt hét évben. A legkritikusabb kérdésben, amit egy számmal lehet jellemezni - 1,5 Celsius-fokos felmelegedés - az utóbbi az igaz.

„Történelmi pillanatnak” minősítették az ENSZ COP27 klímavédelmi konferenciájának résztvevői, hogy elfogadták egy olyan alap létrehozását, amelyből kártérítés fizethető azoknak az országoknak, amelyeket súlyos csapások érnek a klímaváltozás következtében – írja BBC, amely pontokba szedte a tanácskozás hozadékát. Sokan arról beszélnek, hogy ilyen „áttörést” a híres COP 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás aláírása óta nem sikerült elérni.

A gazdag, fejlett országok évtizedeken át legfeljebb azt látták be, hogy anyagi támogatást kell nyújtaniuk a világ kevésbé boldog részén lévő országoknak a globális felmelegedés visszafogását szolgáló fejlesztésekhez. Arról nem volt szó, hogy kártérítést kapjanak azok az országok, amelyek a legnagyobb károkat szenvedik el a klímaváltozás okozta természeti csapások miatt. Ahogy Harjeet Singh, a Climate Action Nework civil szervezet szakértője fogalmaz: hiába kapna valaki a klímatámogatásból vásárolt napelemet, ha egy extra nagy áradás elvitte mindenét.

A helyzet azonban az, hogy ismét egy felemás döntés született, ugyanis sok a nyitott kérdés az alappal kapcsolatban. Például: mik a kritériumai annak, hogy egy ország támogatást kapjon az alaptól. Honnan és mennyi tőkével kellene feltölteni a kasszát. Az utóbbi érzékeltetésére elég összevetni az EU 60 millió eurós támogatását az idei pakisztáni árvizek 30 milliárd dollárra becsült kárával. Az azonban legalább igaz ugyanakkor, hogy az alap létrehozása elismerése annak, hogy a világ országainak szolidárisnak kell lenniük egymással, ha úrra akarnak lenni a klímaválságon.

Lehet, hogy visszalépés volt

Számos ország küldöttsége úgy érezte, hogy a tárgyalások utolsó órái nagy visszalépést hoztak a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Miközben a kártérítési alap elfogadása nagy siker, legalább ekkora kudarc – és a párizsi egyezményhez képest nulla előrelépést takar –, hogy nem sikerült világos célokat megfogalmazni, amelyeket el kellene érni a klímakatasztrófa megelőzése érdekében.

Az üvegház hatású gázok kibocsátásának 2025-ig el kellene érnie a csúcsát, ám ezt mint célkitűzést nem tartalmazza a tanácskozás záródokumentuma – mondja Alok Sharma a tavalyi glasgow-i COP26 értekezlet főszervezője. Emellett nincs a szövegben világos elhatározás a szén felhasználásának befejezésével kapcsolatban. Végül van egy világos hátra arc is a szövegben, amely „alacsony kibocsátású és megújuló energiákról” beszél. Ez utat nyit a földgázkitermelés fokozása előtt csak azért, mert a gáz kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár.

Az 1,5 Celsius-fok

Ötven-ötven százalék annak az esélye, hogy a Föld légkörének átlaghőmérséklete tartósan 1,5 Celsius-fokkal nő az ipari forradalom előtti szinthez képest 2025-ig. A szakértők biztosra veszik hogy 2031-ben átlépjük ezt a szintet. Az EU, más fejlett országok és a tengerszint emelkedése miatt veszélyben lévő szigetországok képviselői ugyan azon voltak, hogy ennek elkerülésével kapcsolatban tegyenek vállalást a konferencia résztvevői, ám hiába.

A zárónyilatkozat nem tartalmaz határidőket a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére az energiafelhasználásból. Ennek köze lehetett ahhoz, hogy a hagyományos energiahordozókkal foglalkozó iparágak képviselői igen nagy számban jelentek meg a tanácskozáson. A BBC szerint 636-an képviseltették magukat a nemzeti delegációkban és a kereskedelmi teamekben.

Bizalom a demokráciában

A tanácskozás sztárja Luiz Ignacio Lula Da Silva, Brazília frissen megválasztott államfője volt, aki – akárcsak a 2009-es hasonló értekezleten – felvillanyozta a résztvevőket azzal az ígéretével, hogy országában 2030-ra megállítják az esőerdők irtását. Emellett sokan értékelik visszatérését a hatalomba úgy, hogy a demokrácia segítheti a klímaváltozás elleni küzdelmet. Az emberek végül beláthatják, hogy olyan politikusokat kell megválasztaniuk vezetőiknek, akik elkötelezettek emellett.

Nem jön ki a klímaváltozási matek a katasztrófa elkerüléséhez

Sajátos ellentmondása volt a COP27 klímavédelmi konferenciájának: tekinthetünk rá úgy is, hogy sikerült egy lépést előre lépni hírhedt elődjéhez, a 2015-ös párizsi megállapodáshoz képest, és úgy úgy is, hogy az egymást követő konferenciák valójában helyben topogtak az elmúlt hét évben. A legkritikusabb kérdésben, amit egy számmal lehet jellemezni - 1,5 Celsius-fokos felmelegedés - az utóbbi az igaz.

„Történelmi pillanatnak” minősítették az ENSZ COP27 klímavédelmi konferenciájának résztvevői, hogy elfogadták egy olyan alap létrehozását, amelyből kártérítés fizethető azoknak az országoknak, amelyeket súlyos csapások érnek a klímaváltozás következtében – írja BBC, amely pontokba szedte a tanácskozás hozadékát. Sokan arról beszélnek, hogy ilyen „áttörést” a híres COP 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodás aláírása óta nem sikerült elérni.

A gazdag, fejlett országok évtizedeken át legfeljebb azt látták be, hogy anyagi támogatást kell nyújtaniuk a világ kevésbé boldog részén lévő országoknak a globális felmelegedés visszafogását szolgáló fejlesztésekhez. Arról nem volt szó, hogy kártérítést kapjanak azok az országok, amelyek a legnagyobb károkat szenvedik el a klímaváltozás okozta természeti csapások miatt. Ahogy Harjeet Singh, a Climate Action Nework civil szervezet szakértője fogalmaz: hiába kapna valaki a klímatámogatásból vásárolt napelemet, ha egy extra nagy áradás elvitte mindenét.

A helyzet azonban az, hogy ismét egy felemás döntés született, ugyanis sok a nyitott kérdés az alappal kapcsolatban. Például: mik a kritériumai annak, hogy egy ország támogatást kapjon az alaptól. Honnan és mennyi tőkével kellene feltölteni a kasszát. Az utóbbi érzékeltetésére elég összevetni az EU 60 millió eurós támogatását az idei pakisztáni árvizek 30 milliárd dollárra becsült kárával. Az azonban legalább igaz ugyanakkor, hogy az alap létrehozása elismerése annak, hogy a világ országainak szolidárisnak kell lenniük egymással, ha úrra akarnak lenni a klímaválságon.

Lehet, hogy visszalépés volt

Számos ország küldöttsége úgy érezte, hogy a tárgyalások utolsó órái nagy visszalépést hoztak a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Miközben a kártérítési alap elfogadása nagy siker, legalább ekkora kudarc – és a párizsi egyezményhez képest nulla előrelépést takar –, hogy nem sikerült világos célokat megfogalmazni, amelyeket el kellene érni a klímakatasztrófa megelőzése érdekében.

Az üvegház hatású gázok kibocsátásának 2025-ig el kellene érnie a csúcsát, ám ezt mint célkitűzést nem tartalmazza a tanácskozás záródokumentuma – mondja Alok Sharma a tavalyi glasgow-i COP26 értekezlet főszervezője. Emellett nincs a szövegben világos elhatározás a szén felhasználásának befejezésével kapcsolatban. Végül van egy világos hátra arc is a szövegben, amely „alacsony kibocsátású és megújuló energiákról” beszél. Ez utat nyit a földgázkitermelés fokozása előtt csak azért, mert a gáz kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár.

Az 1,5 Celsius-fok

Ötven-ötven százalék annak az esélye, hogy a Föld légkörének átlaghőmérséklete tartósan 1,5 Celsius-fokkal nő az ipari forradalom előtti szinthez képest 2025-ig. A szakértők biztosra veszik hogy 2031-ben átlépjük ezt a szintet. Az EU, más fejlett országok és a tengerszint emelkedése miatt veszélyben lévő szigetországok képviselői ugyan azon voltak, hogy ennek elkerülésével kapcsolatban tegyenek vállalást a konferencia résztvevői, ám hiába.

A zárónyilatkozat nem tartalmaz határidőket a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésére az energiafelhasználásból. Ennek köze lehetett ahhoz, hogy a hagyományos energiahordozókkal foglalkozó iparágak képviselői igen nagy számban jelentek meg a tanácskozáson. A BBC szerint 636-an képviseltették magukat a nemzeti delegációkban és a kereskedelmi teamekben.

Bizalom a demokráciában

A tanácskozás sztárja Luiz Ignacio Lula Da Silva, Brazília frissen megválasztott államfője volt, aki – akárcsak a 2009-es hasonló értekezleten – felvillanyozta a résztvevőket azzal az ígéretével, hogy országában 2030-ra megállítják az esőerdők irtását. Emellett sokan értékelik visszatérését a hatalomba úgy, hogy a demokrácia segítheti a klímaváltozás elleni küzdelmet. Az emberek végül beláthatják, hogy olyan politikusokat kell megválasztaniuk vezetőiknek, akik elkötelezettek emellett.